A felügyelőbizottsági ellenőrzéssel a kritikák újabb területe újabb nyílt meg a jegybank-kormány viszonyban péntek délután. Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke bírálta a Magyar Nemzeti Bank bérpolitikáját és a kommunikációra költött források nagyságát. A jegybank közleményben reagált a felvetésekre, és elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző elnökség (történetesen Járai Zsigmond vezetősége) óta a kérdéses területeken a helyzet jelentősen javult.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek a testület pénteki ülését követően. Járai Zsigmond elmondta: az fb egyebek között a bérgazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.
Járai Zsigmond kifejtette: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul. Járai Zsigmond aláhúzta: a felügyelő bizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.
Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület. Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.
Járai Zsigmond szólt arról is, hogy bejelentés érkezett a felügyelő bizottsághoz a Közgazdasági Szemle folyóirat főszerkesztő választása kapcsán az MNB támogatási politikájának megalapozottságáról és a bank képviseletének szabályozottságáról. A felügyelő bizottság áttekintve az MNB támogatási politikáját, felszólította a jegybank elnökét, hogy vizsgálja meg a konkrét esetet és biztosítsa a támogatások nemzetközi szokásoknak megfelelő normativitását és átláthatóságát.
A jegybank válasza
Az MNB összefoglaló állításai következők:
- Az MNB gazdálkodása kapcsán az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék, sem az MNB Felügyelő Bizottsága nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot. Ellenkezőleg, a gazdálkodásról az elemzések elismerően szóltak.
- A jegybank az elmúlt négy évben, összehasonlítható árakon mintegy egyharmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi és a kommunikációs költségeket is.
- Az elmúlt négy év megtakarításainak összege meghaladja a jegybank egy éves teljes működési költségét.
- Kommunikációs tanácsadásra fele annyit költ a jelenlegi vezetés, mint az elődje.
- A jegybank közbeszerzési tevékenysége példás. Az utóbbi három évben mindössze egy jogorvoslati eljárást indult közbeszerzési ügyben az MNB ellen, és ez az eljárás is az MNB álláspontját igazolta.
A részletesebb választ (szerkesztve és rövidítve) alább közöljük:
Az MNB működését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az ÁSZ által javasolt könyvvizsgáló cég és az Országgyűlés által választott tagokból, valamint az államháztartásért felelős miniszter képviselőjéből és a miniszter által megbízott szakértőből álló Felügyelő Bizottság is ellenőrzi. A jelenlegi elnök kinevezése óta eltelt három évben a könyvvizsgáló mindannyiszor megállapította, hogy az MNB-nek az Országgyűléshez is eljuttatott "éves beszámolója a bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad", és a 2010. évi beszámolóban sem várható ettől eltérő megállapítás. Az ÁSZ ugyancsak évről évre vizsgálta a jegybank működését. 2007-2010 között egyszer sem kellett felhívnia a figyelmet pazarlásra, pénzeszközökkel, költségekkel, beruházásokkal való szabálytalan, gondatlan gazdálkodásra.
Az Állami Számvevőszék korábbi megállapításaiból többek között az alábbiakat említi a közlemény:
Az MNB "stratégiájával összhangban, feladatellátásánál 2007-ben is a működés racionalizálására, a szervezeti és létszámhatékonyság javítására való törekvés érvényesült." "A bank 2008. évi működését és gazdálkodását az MNB tv.-ben rögzített feladatok ellátása, a működés hatékonyságának javítása érdekében kitűzött célok és a beruházások megvalósítása határozta meg." "Az MNB irányítási és döntéshozatali rendszere (2009-ben) összhangban volt az MNB tv.-ben rögzített előírásokkal és a bank alapító okiratában foglaltakkal." " A bank 2009. évre kitűzött feladatait a középtávú stratégiai célkitűzéseire alapozva, a funkcionális stratégiák figyelembevételével határozta meg. A bank beszerzéseinél betartotta a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait, valamint a pénzügyi előirányzatok felhasználásának és elszámolásának szabályait. A beruházási kiadások és a működési költségek elszámolásának dokumentumai alapján a bank a folyamatba épített kontrollokat a belső szabályzataiban előírtaknak megfelelően alkalmazta." "Az MNB elnöke elfogadta és hasznosította az ÁSZ 2009-ben közzétett jelentésében megfogalmazott javaslatokat, amit az ellenőrzés igazolt."
A közlemény szerint a felügyelő bizottság legutóbbi, 2010. évi beszámolójában az FB többek között a következőket állapítja meg: "az MNB a reá vonatkozó jogszabályok, valamint az alapító okirat előírásainak és szellemének megfelelően működik" "Az FB pozitívan értékelte, hogy az MNB 2009-ben is költségtakarékos és hatékonyságjavító gazdálkodást folytatott." "Az FB munkája során a hatáskörébe tartozó kérdésekben jogsértést, irracionális szabályozást vagy hibás vezetői döntést, továbbá kárt okozó cselekményt nem tapasztalt." "az MNB - az FB ellenőrzési hatáskörébe tartozó tevékenység tekintetében - jogszerűen, felelősen, a költséghatékonyságot folyamatosan javítva, a magyar állam érdekeinek megfelelve működik."
A jegybank bírálja a 2010 végétől, új összetétellel felállt fb ellenőrzési gyakorlatát: a vizsgálatokat nem a belső ellenőrzés, hanem maguk az fb tagjai, az ellenőrzési tevékenységben tapasztalatokkal nem rendelkező fb titkárság munkatársai és külső tanácsadók végzik. Az fb ezen túlmenően, mindenféle ellenőrzés előzetes elrendelése nélkül, 2011. március 4-i ülésén állást foglalt az MNB bérpolitikájáról és egyéb kérdésekről is.
A bank működési költségeinek alakulásával kapcsolatban a közlemény egy táblázatot is közöl:
Az MNB kiemeli, hogy a bank jelenlegi vezetésének 2007 évi belépése óta a dolgozók átlagos létszáma közel negyedével csökkent. A személyi költségek csökkenése reálértéken, ugyanezen időszak alatt meghaladta a 34%-ot. Összehasonlításként megjegyzi, hogy 2006 és 2010 között az államháztartásban foglalkoztatottak száma mindössze 2%-kal, személyi költségeik pedig 0,9%-kal csökkentek. 2010-ben a jegybank működési költségei az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére süllyedtek.
A jegybank a személyügyi politikája kapcsán azt is leírja, hogy abban az előző vezetés idején lefektetett elveket követi azzal, hogy a béreket, jövedelmeket a munkaerőpiacon a jegybank számára leginkább versenyt támasztó nagy kereskedelmi bankok jövedelméhez igazítja. A jegybank számára a közszféra csak nagyon korlátozott mértékben számít referencia piacnak, hiszen a közszférában, illetve a jegybankban potenciálisan foglalkoztathatók köre csak igen kis mértékben fedi le egymást.
A jegybankban, mint ahogy magyarországi bankokban általában, beleértve más állami tulajdonú bankokat is (MFB, EXIMBANK), korlátozott számban találhatók olyan alkalmazottak, akiknek havi összjövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a jövedelmek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni. Könnyen belátható, hogy a jegybank magas színvonalú teljesítményének egyetlen záloga munkatársainak tudása és elkötelezettsége. A vezetői bérek kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy míg a korábbi vezetés alatt a jegybankban az elnök mellett 3 alelnök és 8 igazgató irányított 21 szervezeti egység vezetőt, addig a jelenlegi irányítási rendben mindössze az elnök, a két alelnök és az ügyvezető igazgató irányítja a szervezeti egységek munkáját. Az elmúlt években tehát az alelnökök számának csökkentésén túl az igazgatói szint létszáma is radikálisan mérséklődött (8 főről 1 főre), annak összes költségével együtt.
Az MNB azt is megjegyzi, hogy az fb elnöke és az fb titkárság két munkatársa korábban a jegybank alkalmazottai voltak. 2007-2008. évi távozásukkor összesen csaknem 100 millió forintos végkielégítésben, illetve munkaviszonyuk megszüntetéséhez kapcsolódó egyéb juttatásban részesültek.
A jegybank kommunikációs tevékenységének költségei az elmúlt öt évben a következőképpen alakultak (adatok ezer forintban).
A kommunikációs költségek 2006 és 2010 között 22%-kal, reálértéken több mint 37%-kal csökkentek. A legnagyobb csökkenés a külső tanácsadók, szolgáltatók igénybevételénél figyelhető meg, itt a csökkenés mértéke nominálisan is eléri a 37%-ot, reálértéken pedig 53%-kal csökkentek a jegybank ilyen típusú költségei.
A Magyar Szocialista Párthoz kötődő Braun Róbert alkalmazására külön kitér a jegybank (vélhetően azért, mert Járai egyik megjegyzése rá vonatkozhat): A Magyar Nemzeti Bank elnökének döntése alapján, a jegybank kommunikációs stábját egy stratégiai kommunikációs területen segítséget nyújtó szakértő tanácsadóval kívánta kiegészíteni. Braun oktatói, tanácsadói, tudományos kutatói munkája mellett, “további munkaviszony" keretében az MNB alkalmazottjaként - az MNB alkalmazottjaira vonatkozó összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek mellett - a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában.
A jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. Kommunikációs szolgáltatásokra Járai elnök úr és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött.
A kommunikációs szolgáltatásokon belül, a kreatív ügynökségi feladatokra sem szakmai erőforrás, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a jegybankban (kreatív, grafikai tervek, rádióreklámok, filmek készítése, stb.). Rendezvények megszervezéséhez, lebonyolításához és az azokon való személyes közreműködéshez esetenként olyan kapacitásigény mutatkozik, ami belső erőforrásokkal nem oldható meg, és nem is lenne célszerű, hogy ezek az erőforrások egész éven át rendelkezésre álljanak, amikor csak időről időre van rájuk szükség. A rendezvényszerződés keretében olyan szolgáltatásokat is igénybe veszünk, melyekkel a Bank nem rendelkezik - sem eszköz, sem emberi erőforrás terén. Pl. kitelepüléshez szükséges felszerelések (dekorációtól az étkészletig), moderátorok, hostessek, stb.
A jegybank egyébként évente átlagban 4-6 milliárd forint összegű közbeszerzést bonyolít le 80-120 eljárás keretében. Ezekkel szemben 2008-2009-ben egyáltalán nem indult jogorvoslati eljárás, míg 2010-ben egy esetben sérelmezték eljárásunkat, de ezt az eljárást is jogerősen megnyerte az MNB. Az FB által vizsgált és jelenleg még folyamatban lévő kommunikációs tenderre egyébként hét cég nyújtott be részvételi jelentkezést. A részvételi szakasz során az FB által kifogásolt témákban a részvételre jelentkezőktől kiegészítő tájékoztatáskérés, előzetes vitarendezésre vonatkozó igény nem érkezett, jogorvoslati eljárás nem indult.
A jegybank általános megjegyzéseket is közölt az új Felügyelő Bizottság vizsgálatairól:
"Az fb a jogszabályok alapján az ellenőrzési tevékenységét a társaság javára és a tulajdonosok részére végzi és ennek során az ügyvezetés tevékenységét vizsgálja. Vizsgálatának szempontja, hogy a társaság ügyvezetésének tevékenysége megfelel-e a jogszabályban, a társasági szerződésben, illetve a társaság legfőbb szervének határozataiban foglalt rendelkezéseknek, vagy egyébként sérti-e a társaság érdekeit.
A társasági jog szabályai értelmében az ügyvezetés és a Felügyelő Bizottság egyenrangú, egymásnak mellérendelt és kölcsönös együttműködésre kötelezett szervei a gazdasági társaságnak. A felügyelő bizottság a tulajdonosok részére és a társaság javára ellenőrzi az ügyvezetést.
A felügyelő bizottság az ellenőrzési hatáskörébe tartozó véleménye kialakításához minden, az adott ellenőrzés témájával kapcsolatban felmerülő releváns tényt és körülményt figyelembe kell, hogy vegyen annak érdekében, hogy a megállapításai teljességgel megalapozottak és minden tekintetben helytállóak legyenek, illetve hogy ellenőrzési tevékenysége és megállapításai a társaság és a tulajdonos érdekét szolgálják és ne azzal ellentétes hatást váltsanak ki. Ez a követelmény nélkülözhetetlenné teszi a felügyelő bizottság a vizsgált tevékenységre vonatkozó valamennyi tény és adat- ideértve a vizsgált szervezetnél rendelkezésre álló tények és adatok - megismerését és figyelembevételét, valamint azt, hogy a vizsgálatot végző, hogy az ellenőrzött szerv képviselőinek álláspontját és észrevételeit a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban előzetesen megismerje.
E módszertani követelmények indokoltságát támasztják alá az ellenőrzési tevékenységet végző szervezetekre és személyekre vonatkozó nemzetközi normák is. Ezek szigorú szabályokat fogalmaznak meg az auditorok számára (külső könyvvizsgálókra és belső ellenőrökre egyaránt) az ellenőrzött szervezet vezetőivel való kommunikációra, azon belül is a vizsgálat eredményeinek a végleges jelentést megelőző megvitatására a végső értékelés megalapozottsága és a körülmények teljes körű figyelembe vétele érdekében (ld. International Standard on Auditing 260, Standards for the Professional Practice of Internal Auditing 2440-1).
A Belső ellenőrök Nemzetközi Szervezete (The Institute of Internal Auditors - IIA) által 2009 decemberében kiadott gyakorlati útmutató - amely ajánlásokat fogalmaz meg az elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatban - hangsúlyozza továbbá a vizsgálati megállapítások megfelelő alátámasztottságának, a vizsgálatban érintett személyek meghallgatásának és a vizsgálatot végzők alapos felkészültségének a fontosságát. Továbbá az Állami Számvevőszékről szóló törvény is rögzíti az e szervezet által végzett ellenőrzések általános alapelvi szabályai között, hogy az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége az, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen.
Ezzel szemben az MNB Felügyelő Bizottsága a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatok lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban az MNB-nél rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot. Nem került sor az MNB véleményének kellő időben való kikérésére a Felügyelő Bizottság megállapításaival kapcsolatban, valamint nem került sor a Felügyelő Bizottság elé terjesztett testületi álláspont tervezetének a Bank vezetésével történő egyeztetésére sem.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146294
A magyar események látványosan érzékeltették hatásukat a régiós devizák piacán is: a lengyel zloty és a cseh korona is esik, de nem a forinthoz hasonló mértékben. 
